Múlt héten már eljutottam odáig hogy rájöttem, hogy lehet kutyus nélkül élni, de nem érdemes :D

 Így el is kezdtem nézelődni, hogy mi is lenne jó, és azt találtam ki hogy de jó lenne egy skót terrier, mert az mégse Westie, de terrier. Nagyon nagy egyéniségnek tűnnek és Westievál-on már találkoztam is 1-1el és akkor is vagyon tetszett. Skót terrier tenyésztőt viszont mint kiderült Magyarországon nagyon nehéz találni, de azért sikerült 1-2t viszont nemsok bíztatót mondtak. Jövő január-február vagy április-május kb a következő almok érkezése :-| Nincs mit tenni, kőkemény várólista van és talán majd jövőre valamikor lesz 1 kutyusunk. Aztán az egyik tenyésztő visszahívott hogy van egy 8 hónaposa, az számításba jöhet? De ő Westie-ket is tenyészt!!! Úgyhogy itt jön a csavar az egészben merthogy a 8 hónaposa egy Westie kisfiú és nem skót. :D

Egy szó mint száz, vasárnap el is mentünk megnézni, hogy meglátjuk, majd lesz valami. Aztán szerelem volt első látásra, részéről is és részünkről is. :-) Nagyon kis szeretni való okos buksija van, vidám rohangászós, szaglászós kis kutyus. így hamar meg is született a döntés hogy szeretnénk őt hazavinni. :-o :-D

Minket is meglepett a dolog és felkészületlenül ugyan, (kutya dobi nélkül) de nagyon boldogan tartottunk hazafelé újdonsült családtagunkkal, Firkával. :D